Általános forgalmi adó - legismertebb formáját vásárláskor fizetjük: a nettó összeg mehatározott százaléka. A nettó összeg áfával növelt értéke adja a bruttó összeget.
Fogalmak
Fogalmak százalékszámításokhoz, kamatszámításokhoz, kamatos-kamatszámításokhoz:
Fogalmak, definíciók, meghatározások! Nélkülük lehet élni, de megérteni a százalék-, kamat-, kamatos kamat számításokat, valamint a témához tartozó számításokat nem. Már a leírások szinte minden mondata tartalmazza a fogalmakat, ezért kérlek lapozz néha ide erre az oldalra, vagy tartsd nyitva az oldalt a böngésződben, egy külön lapon! A fogalom segíteni fog a magyarázatok megértésében is.
Kattints a megnézni kívánt fogalom során!
Ha nem találod a keresett fogalmat, akkor kérlek javasolj! Kérlek írj akkor is ha ha ugyan megtaláltad a keresett fogalmat, ám ismersz más megfogalmazását vagy meghatározását is! Köszönöm
Alaptőkének vagy kezdőtőkének hívjuk azt a pénzösszeget, amelyet befektetünk vagy felveszünk kölcsönként. A pénzösszeg a befektetés vagy kölcsön futamideje alatt kamatozik. Attól függően változik az alaptőke összege, hogy egyszerű vagy kamatos kamatszámítással kerül meghatározásra a kamat.
Az alaptőke befektetésével illetve a kölcsön visszafizetésekor, a futamidő végén érjük el a jövőértéket. A kamatláb mindig állandó érték a futamidő minden periódusában.
Az arányt hányadossal fejezzük ki a matematikában, ez az aránymutató. Pl egy futó a 7 km-s távon lefutott már 5 km-t, akkor ő megtette az út 5/7-d részét(öt heted részét).
Ha a részek 100-s felosztás eredményeként viszonyulnak az egészhez, akkor százalékról is beszélhetünk, tehát a százalékszámítás az arány egy speciális esete. Pl 50/100 - azaz ötven per száz - az = 50%
Az arányt proporciónak is szokták nevezni, de a ratio szónak is van ilyen jelentése , használatos még a kvóciens - azaz hányados - kifejezés is.
Bruttó értéke egy terméknek, árúnak van. Kiszámítása a nettó árból történik - növelve azt az áfa összegével. A bruttó értékből a nettó értéket az áfa összegével csökkentve számíthatjuk ki.
Az az összeg, amelyet a munkáltatótól kapunk, amelyből még adót és járulékokat kell fizetnünk.
Az effektív hozam (=effektív kamat) alkalmazásánál a kamatperiódus végén a kamatot hozzáadják a tőkéhez és ez a következő kamatperiódusban többletkamatot eredményez. Így az elért kamat is kamatozik a következő kamatfizetési periódusban.
A kamatfizetési periódusok végén számított kamatok összege mértani sorozatot képeznek. A kamatfizetési periódus alatt elért kamat tőkésítése miatt, a periódusok végén számított kamat összeg, az előző periódus végén számított kamat összegének többszöröse, ugyanazon számszorosa - így alkot mértani sorozatot.
Megjegyzés: az egyszerű kamatszámításnál a kamat összege a kamatfizetési periódusok végén számtani sorozatot képeznek. Minden kamatfizetési periódus végén ugyanazon értékkel-, ugyanazon kamat összeggel nő.
Számítása megegyezik a kamatos kamat számítással. Az effektív megnevezést pénzügyi gazdasági területeken szokás használni, egyszerűbben kifejezhető.
Az éves kamatláb névleges lehet - névleges kamatláb -, abban az esetben, ha a kamat tőkésítése nem év végén, hanem annál rövidebb idő alatt - pl havonta vagy negyedévente - történik. Ekkor effektív kamatlábról beszélünk, amely a névleges kamatnál nagyobb, a sűrűbb tőkésítés miatt.
A THM-et (teljes hiteldíj mutató) is jellemzően effektív hozam módszerrel számolják ki.
Wiki effektív hozam leírása, ahol példát is találsz.
Kamatos kamat számításnál a kamatlábat szokás effektív kamatlábnak is hívni. Ezt a kamatot, a futamidő végén, hozzáadják az alaptőkéhez és a következő periódusban ilyen módon, az előző futamidő alatt keletkezett kamat is kamatozik.
A kamatszámítási periódus végén - többnyire az év elteltével, a kamatot kiszámolják, ám a következő évi kamatszámítás alapja csakis az eredeti tőke összege, a kamat után nincs kamatszámítás.
Évenkénti tőkésítés esetén éves futamidőkkel számolunk. A kamatszámítás leggyakoribb módja ez, hogy az alaptőkéhez évente számítják a kamatot. A kamatos kamatszámításnál ezt hozzá is adják az alaptőkéhez és ez a kamattal növelt összeg lesz a következő kamatfizetési évre az alaptőke. Így az előző kamatfizetési periódusban elért kamat összege is kamatozik a továbbiakban. Ezen esetben éves kamatfizetési periódussal-, éves kamatlábbal számítódik a jövőérték.
Kölcsön esetén a visszafizetendő összeg nő úgy, hogy az éves periódus alaptőkéjéhez hozzáadódik a periódus végén a kamat összege és a következő évben már nagyobb összeg, azaz a tőkésített kamattal növelt alap fog kamatozni.
Így minden kamatszámítási periódusban, azaz évben, az előző évben megszerzett kamat összegével emelt alaptőkével indul a számítás.
Ezt a számítást - amikor az elért kamatot hozzáadják az alaptőkéhez - nevezzük évenkénti tőkésítésnek. (Másfajta tőkésítés is van, a kamatfizetési periódustól függően.)
A fényáram és a fényforrás által felvett teljesítmény hányadosa, azaz lumen / watt, lm/W
A folytonos kamatról akkor beszélhetünk, ha a kamatozás ideje alatt minden időpillanatban (folytonosan) sor kerül a kamat kifizetésére. Időarányosan természetesen, így apró összegekről van szó. A gyakorlatban kivitelezhetetlen a folyamatos kamat kifizetése, ám a folyamatos kamatozás koncepcióját számos pénzügyi termék (pl. opciók) árazásánál használják.
A kamatszámítás-, kamat jóváírás különböző időegységenként-, kamat fizetési periódusonként történhet. Ez a kamatfizetési periódus leggyakrabban az év, de lehet hónap, hét, nap, ...minél kisebb ez a kamat jóvárírási periódus, annál jobban közelítünk a folytonos kamat fogalmához.
Kamatszámítás időtartama a kamatozás kezdetétől a kamatozás végéig. A kamatfizetési periódusok száma.
Évek számát jelenti többnyire, de a gyakorlatban létezik pl havi vagy negyedéves kamatfizetési periódus is, így a futamidő a negyedévek vagy hónapok számát jelenti.
Elméletben bármekkora idő is lehet a kamatfizetési periódus, pl nap, óra, perc, másodperc, ...
Kamatszámítás alap- vagy kiindulási értékét mondjuk jelenértéknek. Egy kamatozási ciklus végére a jelenértékből jövőérték lesz.
A jelenérték és a tőke fogalma kamatszámításnál ugyanazt jelenti.
Jelenérték és további százalék- és kamatszámítási fogalmak oldala. A Jelenérték számítások és kapcsolódó írásokat itt találod.
Az az összeg, amennyit a kezdőtőke ér a kamatozási időtartam végén.
A kamatozási idő minden kamatfizetési periódust tartalmaz, az összeg tartalmazza a kezdőtőke és a kamatfizetési periódusok végén keletkező kamatokat.
A pénz használata után - rendszerint évenként - fizetendő használati díj. Értékét százalékkal határozzák meg.
Számítása alatt az egyszerű kamatszámítást értjük, azaz a 2. és minden további kamatszámítási periódusban, a számítás alapját az alaptőke képezi, a kamat nem kamatozik tovább, legfeljebb gyűlik.
A kamat mértékét százalékban megadó érték. pl ha az éves kamat 5% akkor az évi kamat a pénzösszeg 5%-a.
AKamatos kamat esetében, a kamatszámítási periódus végén az alaptőkéhez hozzáadják a kamatot és a következő kamatszámítási periódusban a megnőtt tőke után számolják a kamatot, vagyis a kamat is kamatozik.
Kamatszámítás alatt az egyszerű kamatszámítást értjük: a kamatszámítási periódus végén - többnyire az év elteltével, a kamatot kiszámolják, ám a következő évi kamat alapja csakis a tőke összege, a kamat után nincs kamatszámítás.
A fényáram teljesítmény-jellegű mennyiség, a fényáram a látható fény, a fényerősség. A lumen szó latin eredetű, jelentése fény
Nettó értéke egy forgalmi adóval(áfával) növelendő árúnak, terméknek, szolgáltatásnak,... van. A nettó- és az áfa összege adja a bruttó értéket.
A bruttó bérből - az adók és járulékok levonása után kapott összeg. Ez viszi haza fizetéskor az alkalmazott.
A növekedési ráta egy mérték, kamatozásnál a befektetett összeg / jelenérték növekedését határozza meg. Ez többnyire százalékosan kerül meghatározásra, pl 60 százalék a kamat vagy a növekedési ráta 0,6
Százalékalap = amihez viszonyítunk. Százalékszámításban a viszonyítás alapja egy érték (mennyiség), amelyhez egy konkrét értéket viszonyítunk.
Százalékalap = Száz százalék (100%) -ként is szokás emlegetni.
Jelölése a - ezt használjuk mi is itt a honlapon.
A százalékérték megadja az alap század részének százalékláb szorosának értékét. Pl.: az egész százalék értéke 100, az 1 százalék százalékértéke 1, ...
Jelölése szé - ezt használjuk mi is, itt a honlapon
A százalékszámításban a százalékláb fejezi ki, hogy a viszonyított érték hány százada a viszonyítás alapjának. A százalékláb értéke - a % jel előtti rész - ennek a század értéknek a 100-szorosa. Így pl. a 15% értéke 0,15, azaz a 15% nem más, mint az alap 0.15-szöröse, 15 század része.
jelölésére szokás még az szl rövidítés használata is
Az egész része, az egésznél kisebb érték. Számlálóból és nevezőből áll, ahol a nevező meghatározza, hogy az egészet hány egyenlő részre osztottuk, a számláló pedig megadja, hogy hány darab a részekből. Pl a 3 / 5 azt jelenti, hogy az egészet 5 egyenlő részre osztottuk fel és ebből 3 egységből áll a törtünk.
A tört része, a törtvonal alatti szám. Meghatározza, hogy az egészet hány egyenlő részre osztottuk. A tört számlálója határozza meg, hogy ezekből a részekből mennyi a tört értéke.
Tört formában felírt racionális szám esetében a számláló és a nevező felcserélésével megkapható a reciprok. A tört és reciprokának szorzata 1-t ad eredményül, amennyiben a tört értéke nem 0.
A tört reciprokára szükség lehet műveletek elvégzéséhez, pl a tört törttel való osztásánál.
A tört része, a tört törtvonal feletti része. Meghatározza, hogy a nevező által meghatározott egyenlő részekből mennyi képezi a tört értékét.
Egésznél nagyobb tört, egész és tört részekből áll.